A tesztoszteronszint és a vágy kapcsolata

Szexuális aktivitás, vágy és tesztoszteronszint időskorban

Számos vizsgálat szerint az idősebb férfiaknál a magasabb szexuális aktivitás és vágy összefügg a magasabb tesztoszteronszinttel, míg a csökkent aktivitás alacsonyabb szinttel jár együtt. Már egy klasszikus vizsgálat (1982) kimutatta, hogy a 60 év feletti egészséges férfiak között azoknak, akik életkorukhoz képest aktívabb nemi életet éltek, szignifikánsan magasabb volt a szérum tesztoszteronszintjük (1). Nagyobb populációs felmérések is alátámasztják a kapcsolatot: egy 40–70 év közötti férfiakat vizsgáló tanulmányban a libidó önbevallásos mértéke és a vér tesztoszteronszintje között szignifikáns összefüggést. Az alacsony nemi vágyú idősebb férfiak átlagosan kissé alacsonyabb tesztoszteronszinttel rendelkeztek, és extrém alacsony T-szint esetén nagyobb eséllyel jelentkezett csökkent libidó. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy egyéni szinten a kapcsolat nem egyértelmű: egy szaklap szerint bár népességi szinten erős a korreláció, egy adott férfi esetében a csökkent libidó még nem biztos jele az alacsony tesztoszteronszintnek. Összességében azonban tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy időskorban a magasabb szexuális aktivitású/vágyú férfiaknak általában magasabb a tesztoszteronszintjük, míg a szexuálisan inaktívabb idősebb férfiak körében gyakoribb az alacsonyabb tesztoszteronszint (2). Emellett klinikai vizsgálatok is alátámasztják a kapcsolatot: 65 év feletti, alacsony tesztoszteron-szintű és csökkent nemi vágyú férfiakban a tesztoszteron pótlása javította a szexuális vágyat és aktivitást, arányosan a hormon emelkedésének mértékével (3). Ez azt sugallja, hogy az időskori csökkent libidó gyakran együtt jár az alacsony tesztoszteron-szinttel, és ennek részleges korrekciója a nemi élet élénküléséhez vezethet.

Kétirányú kapcsolat: a szexuális aktivitás hatása a tesztoszteronra

A kutatások alapján a kapcsolat oda-vissza működhet: nemcsak a tesztoszteron befolyásolja a szexuális aktivitást, hanem a szexuális tevékenység is hat a hormon szintjére. Ennek egyik bizonyítéka egy vizsgálat, melyben erekciós diszfunkcióval küzdő férfiakat követtek: a tartós szexuális inaktivitás az ő esetükben a szérum tesztoszteron jelentős csökkenésével járt, ám amikor a nemi életük megfelelő kezeléssel helyreállt, a tesztoszteronszintjük visszaemelkedett – azaz a változás megfordíthatónak bizonyult (4 ). Más kutatások a rövid távú, akut hatást is kimutatták. Egy természetes környezetben végzett kísérlet során férfiak nyáltesztoszteron-szintjét mérték egy szexklubban: az eredmények szerint a szexuális izgalom és aktivitás hatására a tesztoszteronszint átlagosan 36%*-kal emelkedett, méghozzá sokkal nagyobb mértékben azoknál, akik aktívan részt vettek a nemi tevékenységben (+72%), szemben pusztán megfigyelő társaikkal (+11%) (5). Fontos, hogy ez a hormonális emelkedés az életkortól függetlenül bekövetkezett. Az akut emelkedés hátterében részben az állhat, hogy a szexuális stimuláció serkenti az agyalapi mirigy LH kibocsátását, ami fokozza a here tesztoszteron-termelését. Ezt igazolta egy olyan kutatás, mely 67 péniszprotézis beültetésen átesett férfi luteinizáló hormon és tesztoszteron szintjét vizsgálta a protézis beültetését követően. Mindkét hormon szintje szignifikáns módon emelkedett, azaz a szexuális akticitás fizikai helyreállítása növelte a hormonszintet. (6). Egy másik tanulmány megállapította, hogy ha a férfiaknál az erekciós probléma miatti nemi absztinencia megszűnik (pl. sikeres kezelés hatására ismét rendszeresen élnek nemi életet), akkor a korábban alacsony tesztoszteronszintjük normalizálódhat (7). Mindezek a bizonyítékok alátámasztják a kétirányú kapcsolatot: a tesztoszteron növeli a nemi vágyat és aktivitást, ugyanakkor az aktív szexuális élet hozzájárulhat a magasabb tesztoszteronszint fenntartásához.

A tesztoszteron hatásmechanizmusa: közvetett út a libidóhoz

A tudományos irodalom arra utal, hogy a tesztoszteron a libidóra gyakorolt hatását elsősorban közvetett módon, a testi-fizikai funkciók javításán keresztül fejti ki, nem pedig egy egyszerű “vágykapcsolóként” a központi idegrendszerben. Egyrészt a tesztoszteron fontos élettani hatásokkal bír: növeli az izomtömeget és erőt, javítja a vérkeringést, fokozza az energia-szintet és fenntartja a pénisz és erekció egészséges működését. Ezek a hatások összességében jobb fizikai állapotot és teljesítőképességet eredményeznek, ami elősegíti a normális szexuális működést és közvetve a nemi vágyat is. Például andropauzában a férfiak gyakran fáradtságot, erőtlenséget és hangulati zavarokat tapasztalnak, ami csökkenti libidójukat; a tesztoszteronpótlás javítja az energiaszintet és közérzetet, és ezzel együtt sokszor a nemi vágyat is. Egy felmérés szerint a tesztoszteronkezelésben részesülő férfiak több mint fele számolt be fokozott energiáról, míg kevesebb mint felük említette elsődleges javulásként a libidót (8 ) – vagyis a hormon hatása gyakran előbb az „életerő” növelésében mutatkozik, ami aztán pozitívan hat a szexuális életre is. A libidó egy rendkívül összetett dolog, melyet számos hormonális és pszichés tényező befolyásol. Bár a tesztoszteron kulcsfontosságú a nemi vágy fenntartásában (pl. súlyos tesztoszteronhiányban szinte mindig jelentkezik, a normál tartományon felüli hormonmennyiség már nem fokozza tovább a vágyat (9). A tesztoszteronpótlás következetesen javítja a libidót azoknál a férfiaknál, akiknek kiinduláskor alacsony a tesztoszteron-szintjük, de nem hoz további növekedést, miután a hormonszint elérte a normál tartományt. Ez arra utal, hogy a tesztoszteron inkább egy engedélyező-feltétel a normál szexuális működéshez: biztosítja a testi alapokat (izomerő, erekciókészség, állóképesség, jó hangulat), de a libidó finom szabályozása sok egyéb tényezőtől is függ. Ezt támasztja alá az is, hogy a libidó hanyatlásához az androgénhiány mellett gyakran más hormonális változások is hozzájárulnak. Egy kontrollált kísérletben, ahol fiatal férfiaknál mesterségesen csökkentették a nemi hormonokat, kiderült, hogy a szexuális vágy jelentős csökkenése csak akkor következett be, ha nemcsak a tesztoszteron, hanem annak ösztrogénné alakulása is gátolt volt (10). Vagyis a tesztoszteron központi idegrendszeri hatása részben azáltal valósul meg, hogy az agyban ösztrogénné alakulva fejti ki libidónövelő szerepét. Mindemellett a tesztoszteron perifériás hatásai – például a merevedési funkció támogatása: a hormon jelenléte serkenti a barlangos testek vérkeringését, nitrogén-monoxid termelését és a PDE5 enzim aktivitásátfizikailag képessé teszik a férfit a szexuális együttlétre (11 ). Így a libidó javulása sokszor azon keresztül jön létre, hogy a férfi jobban érzi magát, erősebb és képesebb a szexuális tevékenységre. Összefoglalva, a bizonyítékok azt sugallják, hogy a tesztoszteron elsősorban a testi állapot javításán keresztül “teremti meg a vágy feltételeit” – növeli az energiaszintet, javítja az erekciót és az általános vitalitást –, míg a tényleges libidó mértékét ezeken túl számos egyéb, központi idegrendszeri tényező (pl. dopamin, pszichés állapot, kapcsolati tényezők) alakítja. Ennek megfelelően a tesztoszteron nélkülözhetetlen, de nem egyedüli meghatározója a nemi vágynak: hiánya esetén a vágy lanyhul, normál szintjén pedig a libidó főként már más mechanizmusok által szabályozódik.

Források:

  1. Tsitouras PD, Martin CE, Harman SM. Relationship of serum testosterone to sexual activity in healthy elderly men. J Gerontol. 1982 May;37(3):288-93. doi: 10.1093/geronj/37.3.288. PMID: 7069152.
  2. Travison TG, Morley JE, Araujo AB, O'Donnell AB, McKinlay JB. The relationship between libido and testosterone levels in aging men. J Clin Endocrinol Metab. 2006 Jul;91(7):2509-13. doi: 10.1210/jc.2005-2508. Epub 2006 May 2. PMID: 16670164.
  3. Cunningham GR, Stephens-Shields AJ, Rosen RC, Wang C, Bhasin S, Matsumoto AM, Parsons JK, Gill TM, Molitch ME, Farrar JT, Cella D, Barrett-Connor E, Cauley JA, Cifelli D, Crandall JP, Ensrud KE, Gallagher L, Zeldow B, Lewis CE, Pahor M, Swerdloff RS, Hou X, Anton S, Basaria S, Diem SJ, Tabatabaie V, Ellenberg SS, Snyder PJ. Testosterone Treatment and Sexual Function in Older Men With Low Testosterone Levels. J Clin Endocrinol Metab. 2016 Aug;101(8):3096-104. doi: 10.1210/jc.2016-1645. Epub 2016 Jun 29. PMID: 27355400; PMCID: PMC4971331.
  4. Mazzola CR, Mulhall JP. Impact of androgen deprivation therapy on sexual function. Asian J Androl. 2012 Mar;14(2):198-203. doi: 10.1038/aja.2011.106. Epub 2012 Jan 9. PMID: 22231298; PMCID: PMC3735098.
  5. Escasa MJ, Casey JF, Gray PB. Salivary testosterone levels in men at a U.S. sex club. Arch Sex Behav. 2011 Oct;40(5):921-6. doi: 10.1007/s10508-010-9711-3. Epub 2010 Dec 17. PMID: 21165688.
  6. Canguven O, Talib RA, Shamsodini A, Al Ansari A. The impact of sexual activity on serum hormone levels after penile prosthesis implantation. Arch Ital Urol Androl. 2014 Sep 30;86(3):193-6. doi: 10.4081/aiua.2014.3.193. PMID: 25308582.
  7. Jannini EA, Screponi E, Carosa E, Pepe M, Lo Giudice F, Trimarchi F, Benvenga S. Lack of sexual activity from erectile dysfunction is associated with a reversible reduction in serum testosterone. Int J Androl. 1999 Dec;22(6):385-92. doi: 10.1046/j.1365-2605.1999.00196.x. PMID: 10624607.
  8. Straftis, A. A., & Gray, P. B. (2019). Sex, Energy, Well-Being and Low Testosterone: An Exploratory Survey of U.S. Men’s Experiences on Prescription Testosterone. International Journal of Environmental Research and Public Health16(18), 3261. https://doi.org/10.3390/ijerph16183261
  9. Rizk PJ, Kohn TP, Pastuszak AW, Khera M. Testosterone therapy improves erectile function and libido in hypogonadal men. Curr Opin Urol. 2017 Nov;27(6):511-515. doi: 10.1097/MOU.0000000000000442. PMID: 28816715; PMCID: PMC5649360.
  10. Finkelstein JS, Lee H, Burnett-Bowie SA, Pallais JC, Yu EW, Borges LF, Jones BF, Barry CV, Wulczyn KE, Thomas BJ, Leder BZ. Gonadal steroids and body composition, strength, and sexual function in men. N Engl J Med. 2013 Sep 12;369(11):1011-22. doi: 10.1056/NEJMoa1206168. PMID: 24024838; PMCID: PMC4142768.
  11. Traish AM, Goldstein I, Kim NN. Testosterone and erectile function: from basic research to a new clinical paradigm for managing men with androgen insufficiency and erectile dysfunction. Eur Urol. 2007 Jul;52(1):54-70. doi: 10.1016/j.eururo.2007.02.034. Epub 2007 Feb 20. PMID: 17329016; PMCID: PMC2562639.

Mi áll a problémás pornóhasználat hátterében?

A pornográf tartalmak fogyasztása világszerte elterjedt, és az internet révén könnyen hozzáférhetővé vált. Bár sokan alkalmi jelleggel, probléma nélkül élnek ezekkel a tartalmakkal, mások esetében a használat kontrollálhatatlanná válik, és jelentős negatív hatással lehet az életük különböző területeire, beleértve a kapcsolataikat, a munkájukat és a mentális egészségüket. Ezt a jelenséget problémás pornóhasználatnak (angolul: Problematic Pornography Use, PPU) nevezzük. A probléma okainak megértése és azok feltárása kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő megoldásokat találjunk.

Biológiai tényezők: a test és az agy szerepe

A problémás pornóhasználat mögött számos biológiai tényező húzódik meg, amelyek közül az agy működésében bekövetkező változások a legjelentősebbek. Az agy jutalmazási rendszerének egyik központi eleme, a ventralis striatum, kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Ez az agyi terület felelős a jutalmazás érzéséért, és túlzott aktivációja vezethet ahhoz, hogy az érintettek ismétlődően és kényszeresen fordulnak a pornográf tartalmak felé. A jutalmazási rendszer túlzott ingerlése miatt ezek az egyének gyakran elveszítik a kontrollt a használat felett, és a viselkedésük már nem a tudatos döntések alapján alakul.

Hormonális szinten is történnek változások. A kutatások azt mutatják, hogy a korai és rendszeres pornófogyasztás összefügghet az alacsonyabb prolaktin- és ösztrogénszinttel, valamint csökkent spermaszámmal. Ezek az eltérések hosszú távon negatívan befolyásolhatják a szexuális egészséget és a reproduktív képességet. Emellett az agy más területei, például az inferior frontális gyrus és az insula, is alacsonyabb aktivitást mutatnak a pornográf tartalmak feldolgozása során, ami tovább csökkentheti az önkontroll képességét.

Pszichológiai tényezők: érzelmi szabályozás és belső konfliktusok

A problémás pornóhasználat pszichológiai aspektusai legalább olyan fontosak, mint a biológiai tényezők. Az érintettek gyakran küzdenek érzelmi szabályozási nehézségekkel. A szégyen, a bűntudat és a szorongás sok esetben állandó kísérői a pornófogyasztásnak, különösen azoknál, akik vallásos háttérrel rendelkeznek, vagy olyan közegben élnek, ahol a pornográfia használatát elítélik. Ezek az érzelmek nemcsak fenntartják a problémás viselkedést, hanem súlyosbíthatják is azt, mivel az egyének gyakran a pornóhoz fordulnak a negatív érzelmek elnyomásának reményében.

A kognitív torzítások szintén kiemelt szerepet játszanak. Az úgynevezett megközelítés-elkerülés mintázatok miatt az érintettek túlságosan fókuszálnak a pornográf ingerekre, miközben megpróbálják elkerülni az azokhoz kapcsolódó negatív érzéseket. Ez a belső konfliktus egy ördögi kört hoz létre, amelyben a vágyakozás és a bűntudat váltakozva dominál, és megnehezíti a viselkedés feletti kontroll visszaszerzését.

Társadalmi tényezők: környezeti hatások és kulturális normák

A társadalmi és kulturális környezet szintén jelentős szerepet játszik a problémás pornóhasználat kialakulásában. A vallásos közösségekben a pornóhasználat gyakran erős erkölcsi és kulturális tiltás alá esik. Azok az egyének, akik ezekben a közösségekben élnek, és nem tudnak megfelelni a normáknak, gyakran erős szégyenérzetet és bűntudatot tapasztalnak, ami tovább növeli a pszichológiai distresszt.

Az internetes pornó elérhetősége és anonimitása szintén megkönnyíti a problémás használat kialakulását. Az internetes tartalmakhoz való hozzáférés ma már szinte korlátlan, és az anonimitás érzése csökkenti a gátlásokat, miközben fokozza a használati szokások kialakulásának kockázatát. A magány és az érzelmi elszigeteltség szintén hozzájáruló tényezők: sokan fordulnak a pornográfiához vigaszért vagy unaloműzés céljából, amikor más érzelmi vagy társas támogatás hiányzik az életükben.

Miért fontos mindezt megérteni?

A problémás pornóhasználat nemcsak az egyének életére van hatással, hanem társadalmi szinten is komoly következményekkel járhat. Az okok mélyebb megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony megelőzési és kezelési stratégiákat dolgozzunk ki. Egy holisztikus megközelítés, amely figyelembe veszi a biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők komplex összefonódását, kulcsfontosságú lehet a probléma kezelésében.

A terápiás módszerek hatékony segítséget nyújthatnak az érintettek számára. Emellett fontos, hogy a társadalmi stigma csökkenjen, és az emberek könnyebben merjenek segítséget kérni. Az empátia és az edukáció kulcsszerepet játszik abban, hogy a problémás pornóhasználatot ne csak egyéni, hanem közösségi szinten is hatékonyan kezeljük.

A testkép, a pornográfiahasználat és a pszichológiai jóllét közötti összefüggések férfiaknál: az eddigi kutatások áttekintése és elemzése

A pornográfia széles körű elterjedése több pszichológiai és szociális következménnyel jár, amelyek hatással lehetnek a fogyasztók testi és lelki jólétére. A férfiak esetében is megfigyelhető, hogy a pornográfiában látott ideális testek és elvárások negatívan befolyásolják a saját testükkel kapcsolatos megítélésüket. A pornográf tartalmak olyan idealizált testképeket és szexuális teljesítményt közvetítenek, amelyekkel a férfiak gyakran hasonlítják össze önmagukat, ami negatívan hat a mentális jóllétre, az önértékelésre és a társas kapcsolatok minőségére A kutatások rámutattak arra, hogy a pornóhasználat, főként annak problémás formája, szoros összefüggésben állhat a testképzavarokkal, alacsony önértékeléssel és az önbizalomhiánnyal

Pornográfiahasználat és testkép: a társas összehasonlítás elmélete

Az egyik alapvető mechanizmus, amely magyarázza a pornográfiahasználat és a negatív testkép közötti kapcsolatot, a társas összehasonlítás elmélete. A pornográf tartalmak gyakran hiper-ideális testeket és szexuális normákat ábrázolnak, amelyek túlszárnyalják az átlagos férfi fizikai jellemzőit és teljesítőképességét. A társas összehasonlítás elmélete (Festinger, 1954) szerint az emberek hajlamosak önmagukat másokkal összevetni, különösen olyan idealizált képekkel, amelyekkel gyakran találkoznak a médiában (vagy jelen esetben a pornográfiában). Az ilyen összehasonlítások - különösen az "felfelé irányuló" összehasonlítások - általában negatív hatást gyakorolnak az önértékelésre és a testképre, mivel az átlagos egyének számára elérhetetlen normákat állítanak fel.

A kutatások szerint a pornográfiahasználat, különösen a problémás használat, fokozza az egyének hajlamát a társas összehasonlításra. Ez különösen igaz azokra a férfiakra, akik gyakran fogyasztanak pornográfiát, mivel a testükkel és megjelenésükkel kapcsolatos elégedetlenségük sok esetben ezen összehasonlítások következménye.

A testképzavar és annak összetevői

A testképzavar komplex pszichológiai konstrukció, amely több komponenst foglal magában: a percepciós, a kognitív-affektív és a viselkedési összetevőket. A percepciós összetevő azt jelenti, hogy az egyén torzított módon észleli saját testének méreteit és formáját. A kognitív-affektív összetevő magában foglalja azokat a negatív gondolatokat és érzéseket, amelyek a saját testtel kapcsolatosak, például az elégedetlenséget, a szégyenérzetet vagy az undort. A viselkedési összetevő pedig azokat a cselekedeteket foglalja magában, amelyekkel az egyén megpróbálja elrejteni vagy megváltoztatni saját testét, például extrém sportolással, diétával vagy szépségápolási beavatkozásokkal.

A testképzavar szorosan összefügg az étkezési zavarokkal és a testdiszmorfiás zavarokkal, és különösen férfiak esetében gyakran kapcsolódik a testépítéssel kapcsolatos megszállottsághoz, amely célja az "ideális" testalkat elérése. A pornográfiában látott férfiak általában izmos, atletikus testfelépítésűek, ami hozzájárulhat a testtel kapcsolatos elégedetlenség kialakulásához, különösen azoknál a férfiaknál, akik nem rendelkeznek ezekkel a jellemzőkkel.

Negatív visszacsatolási kör és problémás pornográfiahasználat

A negatív testkép és a problémás pornográfiahasználat közötti kapcsolat különösen egy negatív visszacsatolási körön keresztül erősödik. Az eddig vizsgált tanulmányok egyértelműen rámutatnak arra, hogy a negatív testkép növelheti a pornográfia iránti igényt, mivel sok férfi a pornográfia fogyasztását menekülési mechanizmusként használja a saját testével kapcsolatos frusztrációk kezelésére. Azonban ez a fogyasztás végső soron csak erősíti a negatív érzéseket, mivel a pornográf tartalmak még irreálisabb testkép elvárásokat közvetítenek, ezáltal további elégedetlenséget és szorongást generálnak.

Ez a folyamat különösen a problémás pornóhasználat esetében figyelhető meg, amely során a férfiak nehezen tudják szabályozni saját fogyasztási szokásaikat, és egyre erősebben élik meg a saját testükkel szembeni elégedetlenséget.

A szexuális kisebbségek különösen sérülékeny helyzete

A szexuális kisebbségekhez tartozó férfiak esetében a pornográfiahasználat és a testkép kapcsolatát különös figyelemmel kell vizsgálni. Az intra-kisebbségi stressz modellje szerint ezek az egyének nemcsak a társadalom általános elvárásaival, hanem közösségen belüli ideálokkal is szembesülnek, amelyek gyakran még szigorúbbak a fizikai megjelenéssel kapcsolatban. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a szexuális kisebbségekhez tartozó férfiak körében magasabb a pornográfia fogyasztásának gyakorisága és a problémás használat előfordulása, ami különösen negatívan hat az önértékelésükre és testképükre.

A szexuális kisebbségek esetében a pornográfia fogyasztása gyakran olyan elvárásokat erősít, amelyek a maszkulinitás, izomzat és vonzerő túlhangsúlyozásán alapulnak, így ez a csoport különösen ki van téve a társas összehasonlítás okozta negatív hatásoknak.

Az „érzékelt realizmus” szerepe a pornográfiahasználat és a testkép kapcsolatában

Egy további fontos tényező, amely hozzájárulhat a pornográfiahasználat és a negatív testkép közötti kapcsolathoz, a „érzékelt realizmus,” vagyis annak érzete, hogy a pornográf tartalmak mennyire valóságosak a fogyasztók számára. Ha a pornográf tartalmakat valósághűnek tekintik, akkor nagyobb eséllyel hasonlítják össze magukat ezekkel, ami súlyosbíthatja a negatív testkép kialakulását. Az irreális testképek azonban, amelyek objektíve nem valósághűek, mégis gyakran befolyásolják a nézők önképét, különösen akkor, ha ezeket valósnak vélik. Az érzékelt realizmus tehát kulcsszerepet játszik abban, hogy a pornóhasználat milyen mértékben befolyásolja a testképzavart és az önértékelést.

Javaslatok

A tanulmányok eredményei alapján egyértelműen látható, hogy a pornográfiahasználat és a testkép közötti kapcsolat terápiás és prevenciós beavatkozásokat igényel. A társas összehasonlítás kezelésének egyik lehetséges módja az önértékelés fejlesztése és a testtel kapcsolatos egészséges hozzáállás kialakítása. Ezenkívül a szexuális kisebbségekhez tartozó kliensek számára a terápiás támogatásnak különös figyelmet kell fordítania a kisebbségi stressz hatásainak csökkentésére és az önelfogadásra.

Az összesített eredmények alapján megállapítható, hogy a pornográfiahasználat és a testkép közötti kapcsolat egy kölcsönhatásos folyamat, amelyet a társas összehasonlítás, az „érzékelt realizmus,” valamint a kisebbségi csoportok esetében a kisebbségi stressz különösen erősen befolyásol. A negatív testkép és a problémás pornográfiahasználat közötti negatív visszacsatolási kör különösen erős a szexuális kisebbségek körében. A kutatások azt mutatják, hogy az irreális testkép elvárások és a társas összehasonlítás egyaránt hozzájárulnak a férfiak önértékelési válságához, ami miatt egyre inkább a pornográfia fogyasztása felé fordulnak, így egy olyan körfolyamatba kerülnek, amely végső soron további negatív hatásokhoz vezet.

 

Felhasznált irodalom:

Schmidt M, Taube CO, Heinrich T, Vocks S, Hartmann AS (2022) Body image disturbance and associated eating disorder and body dysmorphic disorder pathology in gay and heterosexual men: A systematic analyses of cognitive, affective, behavioral und perceptual aspects. PLoS ONE 17(12): e0278558. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0278558

Chandel, Payal & Thesni, Ahna & Kalonia, Nidhi. (2024). Impact of Pornography on Self-Esteem and Body Image: A Review Article. ATSK Journal of Psychology. 04. 8-13.

Paslakis, Georgios & Chiclana-Actis, Carlos & Mestre, Gemma. (2020). Associations between pornography exposure, body image and sexual body image: A systematic review. Journal of Health Psychology. 27. 135910532096708. 10.1177/1359105320967085.

Gewirtz-Meydan, A., Bőthe, B. & Spivak-Lavi, Z. The Associations of Pornography Use and Body Image Among Heterosexual and Sexual Minority Men. Arch Sex Behav 53, 3379–3392 (2024). https://doi.org/10.1007/s10508-024-02887-5