A pornográfia széles körű elterjedése több pszichológiai és szociális következménnyel jár, amelyek hatással lehetnek a fogyasztók testi és lelki jólétére. A férfiak esetében is megfigyelhető, hogy a pornográfiában látott ideális testek és elvárások negatívan befolyásolják a saját testükkel kapcsolatos megítélésüket. A pornográf tartalmak olyan idealizált testképeket és szexuális teljesítményt közvetítenek, amelyekkel a férfiak gyakran hasonlítják össze önmagukat, ami negatívan hat a mentális jóllétre, az önértékelésre és a társas kapcsolatok minőségére A kutatások rámutattak arra, hogy a pornóhasználat, főként annak problémás formája, szoros összefüggésben állhat a testképzavarokkal, alacsony önértékeléssel és az önbizalomhiánnyal
Pornográfiahasználat és testkép: a társas összehasonlítás elmélete
Az egyik alapvető mechanizmus, amely magyarázza a pornográfiahasználat és a negatív testkép közötti kapcsolatot, a társas összehasonlítás elmélete. A pornográf tartalmak gyakran hiper-ideális testeket és szexuális normákat ábrázolnak, amelyek túlszárnyalják az átlagos férfi fizikai jellemzőit és teljesítőképességét. A társas összehasonlítás elmélete (Festinger, 1954) szerint az emberek hajlamosak önmagukat másokkal összevetni, különösen olyan idealizált képekkel, amelyekkel gyakran találkoznak a médiában (vagy jelen esetben a pornográfiában). Az ilyen összehasonlítások - különösen az "felfelé irányuló" összehasonlítások - általában negatív hatást gyakorolnak az önértékelésre és a testképre, mivel az átlagos egyének számára elérhetetlen normákat állítanak fel.
A kutatások szerint a pornográfiahasználat, különösen a problémás használat, fokozza az egyének hajlamát a társas összehasonlításra. Ez különösen igaz azokra a férfiakra, akik gyakran fogyasztanak pornográfiát, mivel a testükkel és megjelenésükkel kapcsolatos elégedetlenségük sok esetben ezen összehasonlítások következménye.
A testképzavar és annak összetevői
A testképzavar komplex pszichológiai konstrukció, amely több komponenst foglal magában: a percepciós, a kognitív-affektív és a viselkedési összetevőket. A percepciós összetevő azt jelenti, hogy az egyén torzított módon észleli saját testének méreteit és formáját. A kognitív-affektív összetevő magában foglalja azokat a negatív gondolatokat és érzéseket, amelyek a saját testtel kapcsolatosak, például az elégedetlenséget, a szégyenérzetet vagy az undort. A viselkedési összetevő pedig azokat a cselekedeteket foglalja magában, amelyekkel az egyén megpróbálja elrejteni vagy megváltoztatni saját testét, például extrém sportolással, diétával vagy szépségápolási beavatkozásokkal.
A testképzavar szorosan összefügg az étkezési zavarokkal és a testdiszmorfiás zavarokkal, és különösen férfiak esetében gyakran kapcsolódik a testépítéssel kapcsolatos megszállottsághoz, amely célja az "ideális" testalkat elérése. A pornográfiában látott férfiak általában izmos, atletikus testfelépítésűek, ami hozzájárulhat a testtel kapcsolatos elégedetlenség kialakulásához, különösen azoknál a férfiaknál, akik nem rendelkeznek ezekkel a jellemzőkkel.
Negatív visszacsatolási kör és problémás pornográfiahasználat
A negatív testkép és a problémás pornográfiahasználat közötti kapcsolat különösen egy negatív visszacsatolási körön keresztül erősödik. Az eddig vizsgált tanulmányok egyértelműen rámutatnak arra, hogy a negatív testkép növelheti a pornográfia iránti igényt, mivel sok férfi a pornográfia fogyasztását menekülési mechanizmusként használja a saját testével kapcsolatos frusztrációk kezelésére. Azonban ez a fogyasztás végső soron csak erősíti a negatív érzéseket, mivel a pornográf tartalmak még irreálisabb testkép elvárásokat közvetítenek, ezáltal további elégedetlenséget és szorongást generálnak.
Ez a folyamat különösen a problémás pornóhasználat esetében figyelhető meg, amely során a férfiak nehezen tudják szabályozni saját fogyasztási szokásaikat, és egyre erősebben élik meg a saját testükkel szembeni elégedetlenséget.
A szexuális kisebbségek különösen sérülékeny helyzete
A szexuális kisebbségekhez tartozó férfiak esetében a pornográfiahasználat és a testkép kapcsolatát különös figyelemmel kell vizsgálni. Az intra-kisebbségi stressz modellje szerint ezek az egyének nemcsak a társadalom általános elvárásaival, hanem közösségen belüli ideálokkal is szembesülnek, amelyek gyakran még szigorúbbak a fizikai megjelenéssel kapcsolatban. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a szexuális kisebbségekhez tartozó férfiak körében magasabb a pornográfia fogyasztásának gyakorisága és a problémás használat előfordulása, ami különösen negatívan hat az önértékelésükre és testképükre.
A szexuális kisebbségek esetében a pornográfia fogyasztása gyakran olyan elvárásokat erősít, amelyek a maszkulinitás, izomzat és vonzerő túlhangsúlyozásán alapulnak, így ez a csoport különösen ki van téve a társas összehasonlítás okozta negatív hatásoknak.
Az „érzékelt realizmus” szerepe a pornográfiahasználat és a testkép kapcsolatában
Egy további fontos tényező, amely hozzájárulhat a pornográfiahasználat és a negatív testkép közötti kapcsolathoz, a „érzékelt realizmus,” vagyis annak érzete, hogy a pornográf tartalmak mennyire valóságosak a fogyasztók számára. Ha a pornográf tartalmakat valósághűnek tekintik, akkor nagyobb eséllyel hasonlítják össze magukat ezekkel, ami súlyosbíthatja a negatív testkép kialakulását. Az irreális testképek azonban, amelyek objektíve nem valósághűek, mégis gyakran befolyásolják a nézők önképét, különösen akkor, ha ezeket valósnak vélik. Az érzékelt realizmus tehát kulcsszerepet játszik abban, hogy a pornóhasználat milyen mértékben befolyásolja a testképzavart és az önértékelést.
Javaslatok
A tanulmányok eredményei alapján egyértelműen látható, hogy a pornográfiahasználat és a testkép közötti kapcsolat terápiás és prevenciós beavatkozásokat igényel. A társas összehasonlítás kezelésének egyik lehetséges módja az önértékelés fejlesztése és a testtel kapcsolatos egészséges hozzáállás kialakítása. Ezenkívül a szexuális kisebbségekhez tartozó kliensek számára a terápiás támogatásnak különös figyelmet kell fordítania a kisebbségi stressz hatásainak csökkentésére és az önelfogadásra.
Az összesített eredmények alapján megállapítható, hogy a pornográfiahasználat és a testkép közötti kapcsolat egy kölcsönhatásos folyamat, amelyet a társas összehasonlítás, az „érzékelt realizmus,” valamint a kisebbségi csoportok esetében a kisebbségi stressz különösen erősen befolyásol. A negatív testkép és a problémás pornográfiahasználat közötti negatív visszacsatolási kör különösen erős a szexuális kisebbségek körében. A kutatások azt mutatják, hogy az irreális testkép elvárások és a társas összehasonlítás egyaránt hozzájárulnak a férfiak önértékelési válságához, ami miatt egyre inkább a pornográfia fogyasztása felé fordulnak, így egy olyan körfolyamatba kerülnek, amely végső soron további negatív hatásokhoz vezet.
Felhasznált irodalom:
Schmidt M, Taube CO, Heinrich T, Vocks S, Hartmann AS (2022) Body image disturbance and associated eating disorder and body dysmorphic disorder pathology in gay and heterosexual men: A systematic analyses of cognitive, affective, behavioral und perceptual aspects. PLoS ONE 17(12): e0278558. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0278558
Chandel, Payal & Thesni, Ahna & Kalonia, Nidhi. (2024). Impact of Pornography on Self-Esteem and Body Image: A Review Article. ATSK Journal of Psychology. 04. 8-13.
Paslakis, Georgios & Chiclana-Actis, Carlos & Mestre, Gemma. (2020). Associations between pornography exposure, body image and sexual body image: A systematic review. Journal of Health Psychology. 27. 135910532096708. 10.1177/1359105320967085.
Gewirtz-Meydan, A., Bőthe, B. & Spivak-Lavi, Z. The Associations of Pornography Use and Body Image Among Heterosexual and Sexual Minority Men. Arch Sex Behav 53, 3379–3392 (2024). https://doi.org/10.1007/s10508-024-02887-5